Versfolyam 2017

Újra divat a cserépkályha, TájGazda

Reneszánszukat élik a kandallók, a cserépkályhák és a kemencék. Néhány évtizeddel a fejlődés, a látszólagos foszilis-energiabőség szorította ki azokat a használatból.

A múlt század hatvanas éveiben az olcsó áram alapul szolgált a hőtároló kályhák terjedéséhez, majd a kőolaj alacsony ára az olajkályhák térhódítását eredményezte. A falusi házakban, olykor még a tanyákon is ezek a korszerűnek nevezett fűtőtestek váltották fel a kemencét vagy a cserépkályhát, amelyek a 13-14. századtól, nyugat-európai megjelenésüktől kiválóan szolgáltak. Építésük a művészettel volt határos, még a kemence építése, vagy ahogyan még napjainkban is mondják: "rakása" igazi tudomány. Még a cserépkályha és kandalló-építő mesterek között is kevesen tudják, hogy Bolyai Farkas, a sokoldalú erdélyi magyar matematikus is épített cserépkályhát. A mesterség tudománya apáról fiúra hagyományozódik. Így van ez a kishegyesi Tumbász családban is, ahol Miklós folytatja édesapja foglalkozását, és a tőle tanult mesterfogásokat egészítette ki a siklósi kemenceépítő mesternél, Vass Zoltánnál tanulva. Manapság tetszetős kemencéket, cserépkályhákat és kandallókat épít. A megújuló energiaforrások, elsősorban az olcsó hőforrásul szolgáló biomassza helyezte ismét előtérbe ezeket az akár a lakás díszének is nevezhető fűtőberendezéseket. A tanyákra, legyen az gazda-tanya vagy üdülő-tanya, lassan visszakerülnek a kemencék, amelyek minden olyan anyagot "elnyelnek", ami ég és hőt ad. A leginkább fűtőanyagul szolgáló szármaradványok a biomassza nevet viselik, s őseink, akár évszázadokkal ezelőtt, nem is tudták, hogy ezekkel a megújuló energiaforrásokkal megelőzték korukat.
A kemenceépítésnél Tumbász mester kizárólag az építkezésnél is alkalmazott téglát használ, a tűztér padozatát pedig samott-téglával rakja ki. Kötőanyagként a Kishegyes határában lévő agyagbányából szállított vörös agyagot használja és különös módszerrel végzi a tapasztást. Így nem eshet meg, hogy bedől a kemence fala. A kemencéhez hozzátartozik a padka is, amit már  megalapozáskor kialakít. A kemencét nem csak fűtésre használják, hanem kiváló parasztételeket süthetnek-főzhetnek benne, mint pl. töltött káposzta, disznótoros, sólet, de a kemencében sült kenyér az igazi.
Sok falusi házban kandallót vagy cserépkályhát építtetnek. A kívülálló számára kettő között nincs különbség, de mint a mester mondja, csak külalakra, mert a fűtőtest lelke, a tűztér és a füstjárat határozza meg a besorolást. A cserépkályha esetében a füst a fűtőtest hátulján távozik a kéménybe, míg a kandallónál az építmény tetején. Ahhoz, hogy a cserépkályha vagy a kandalló "jól tartsa a meleget", nélkülözhetetlen samott-lapokkal "bélelni", és ha a huzat is megfelelő, legalább egy napig tartja a meleget, de épített olyan cserépkályhát is, ami 48 órán át langyos volt. Régi rakott "sparheltek" mintájára készít ilyen fűtőberendezéseket, de bevallása szerint a kemence építése teszi igazán próbára tudását, és mint mondja, azért sugároznak olyan melegséget, még akkor is, amikor nincsenek befűtve, mivel energiáját is beleépíti.

fShare
1514
Pin It

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére