Olvasóink értékelése: 5 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktív
 

Újra divat a cserépkályha, TájGazda

Reneszánszukat élik a kandallók, a cserépkályhák és a kemencék. Néhány évtizeddel a fejlődés, a látszólagos foszilis-energiabőség szorította ki azokat a használatból.

A múlt század hatvanas éveiben az olcsó áram alapul szolgált a hőtároló kályhák terjedéséhez, majd a kőolaj alacsony ára az olajkályhák térhódítását eredményezte. A falusi házakban, olykor még a tanyákon is ezek a korszerűnek nevezett fűtőtestek váltották fel a kemencét vagy a cserépkályhát, amelyek a 13-14. századtól, nyugat-európai megjelenésüktől kiválóan szolgáltak. Építésük a művészettel volt határos, még a kemence építése, vagy ahogyan még napjainkban is mondják: "rakása" igazi tudomány. Még a cserépkályha és kandalló-építő mesterek között is kevesen tudják, hogy Bolyai Farkas, a sokoldalú erdélyi magyar matematikus is épített cserépkályhát. A mesterség tudománya apáról fiúra hagyományozódik. Így van ez a kishegyesi Tumbász családban is, ahol Miklós folytatja édesapja foglalkozását, és a tőle tanult mesterfogásokat egészítette ki a siklósi kemenceépítő mesternél, Vass Zoltánnál tanulva. Manapság tetszetős kemencéket, cserépkályhákat és kandallókat épít. A megújuló energiaforrások, elsősorban az olcsó hőforrásul szolgáló biomassza helyezte ismét előtérbe ezeket az akár a lakás díszének is nevezhető fűtőberendezéseket. A tanyákra, legyen az gazda-tanya vagy üdülő-tanya, lassan visszakerülnek a kemencék, amelyek minden olyan anyagot "elnyelnek", ami ég és hőt ad. A leginkább fűtőanyagul szolgáló szármaradványok a biomassza nevet viselik, s őseink, akár évszázadokkal ezelőtt, nem is tudták, hogy ezekkel a megújuló energiaforrásokkal megelőzték korukat.
A kemenceépítésnél Tumbász mester kizárólag az építkezésnél is alkalmazott téglát használ, a tűztér padozatát pedig samott-téglával rakja ki. Kötőanyagként a Kishegyes határában lévő agyagbányából szállított vörös agyagot használja és különös módszerrel végzi a tapasztást. Így nem eshet meg, hogy bedől a kemence fala. A kemencéhez hozzátartozik a padka is, amit már  megalapozáskor kialakít. A kemencét nem csak fűtésre használják, hanem kiváló parasztételeket süthetnek-főzhetnek benne, mint pl. töltött káposzta, disznótoros, sólet, de a kemencében sült kenyér az igazi.
Sok falusi házban kandallót vagy cserépkályhát építtetnek. A kívülálló számára kettő között nincs különbség, de mint a mester mondja, csak külalakra, mert a fűtőtest lelke, a tűztér és a füstjárat határozza meg a besorolást. A cserépkályha esetében a füst a fűtőtest hátulján távozik a kéménybe, míg a kandallónál az építmény tetején. Ahhoz, hogy a cserépkályha vagy a kandalló "jól tartsa a meleget", nélkülözhetetlen samott-lapokkal "bélelni", és ha a huzat is megfelelő, legalább egy napig tartja a meleget, de épített olyan cserépkályhát is, ami 48 órán át langyos volt. Régi rakott "sparheltek" mintájára készít ilyen fűtőberendezéseket, de bevallása szerint a kemence építése teszi igazán próbára tudását, és mint mondja, azért sugároznak olyan melegséget, még akkor is, amikor nincsenek befűtve, mivel energiáját is beleépíti.

Pin It

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Aki beleszületett az ékszerkészítésbe

    Magyarosi Katalin gyöngykészítő, TájGazda

    Már több gyöngyékszer készítőt is bemutattunk ezen az oldalon, s mégis minden termék egészen más. Egyrészt az alkotók is különbözőek, más hagyományokkal és más ízlésvilággal,

     
  • Felemelkedni a termelésben

    Felemelkedni a termelésben, TájGazda

    A múlt század 90-es éveiben, a gazdasági összeomlás idején, több százezren maradtak munka nélkül Szerbiában, így Vajdaságban is. A csalódottak és a magukat kiszolgáltatottnak érzők

     
  • Egy sikeres családi borvállalkozás

    Varga Családi Szőlészet-Borászat, TájGazda

    Bár a kárpátaljai termelők dolgát valószínűleg sokáig megnehezíti még Ukrajna kedvezőtlen gazdasági helyzete, a turizmusnak, gyümölcs- és zöldségtermesztésnek, borászatnak kedvező földrajzi adottságaink

     
  • A természetes antibiotikum - a ludasi fokhagyma

    Kertészeiről, állattenyésztőiről és gyümölcstermelőiről  ismert Ludas, melynek neve már 1335-ben megtalálható az írásokban. Az 1740-es években szegedi dohánykertészek települtek meg itt, akik 1750 körül

     
  • HACE

    Hiros Csilla, TájGazda

    Hiros Csillát sokszor egyszerűen varrónőnek titulálják. Viszont, ha jobban szemügyre vesszük munkáit és meglátjuk, hogy miből, hogyan és mivé válnak egyes ruhadarabok a kezei közt, nyilvánvalóvá válik számunkra,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére