Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Boldogkő Vára: „Mint egy élő mesekönyv, élmény itt járni”, TájGazda

Az emberi kezek olykor hihetetlennek tűnő dolgokat képesek létrehozni. Sokszor elgondolkodom azon, hogy hogyan is tudtak templomokat, várakat, kastélyokat felépíteni az ókorban, középkorban

a mai modern technológia hiányában. Így vagyok Boldogkő Várával is. Elég csak ránézni a messzi távolból a várra. Elképzelni sem tudom, hogy mekkora munka, erőfeszítés volt ezt a várat felépíteni a középkorban.

Boldogkő Vára Miskolctól mintegy 50 km-re, a Hernád völgyének peremén helyezkedik el. A tatárjárás után emelt várat egy sziklaszirtre építették, mert a szirtről jól belátható volt a vidék. A néphagyomány Bodó aszalómesternek tulajdonítja e várat, aki IV. Bélát bújtatta el a tatárok elől. A várat először Bodókő várának nevezték el, de királyi szóra lett belőle Boldogkő Vára - „E vár ezután Boldogkőnek neveztessék, mivel a hét szép leány, a hét tündér itt volt a legboldogabb!”.
Híres szülötteink is megemlékeznek a várról több ízben. Balassi Bálint, Borivóknak való c. versében vagy Szabó Dezső Szent Boldogkőváralján c. elbeszélésében és Vécsey Jenő szimfonikus költeményében, amelyet a Miskolci Szimfonikus Zenekar adott elő a vár 700 éves évfordulóján.

Az oklevelek elsőként 1282-ben adnak róla híradást, Castrum Boldua néven. A várat IV. Béla király parancsára építette a Tomaj nemzetség valamely tagja. A történelem során több király uradalmához tartozott és számos nemes család birtokában volt. 1945 után került állami tulajdonba a vár. Ezután régészeti feltárásokba kezdtek és helyreállítási, állagmegóvási munkálatokat folytattak. Jelenleg önkormányzati kezelésben van a vár. 2002-ben az újabb felújítások következtében két torony védőtetőt kapott, az alsó udvar falán körbe kb. 100 m hosszú gyilokjáró épült, amelyről pompás kilátás nyílik a lőréseken át nyugati, északi irányba. A vár leglátványosabb része az Oroszlánszikla és annak végén, 20 méter magasan található őrbódé. Az őrbódé megközelítése egy fapallón keresztül történik. Izgalmas lehet végigsétálni rajta és 20 méter magasból szemlélni a tájat. További érdekessége a várnak, hogy a vár pincéjét és vár borozóját föld alatt összekötötték. Így a vár bejárása után a turista egyenesen a hűvös borozóba juthat, ahol fáradt tagjait megpihentetheti. http://boldogkovara.hu/

A vár egész évben látogatható, sőt esküvőket, rendezvényeket is szívesen tartanak a középkori falak között. Várják a kiránduló osztályokat, ahol honfoglaló-kori lovasíjász bemutatót, középkori lovagi fegyver- és viseletbemutatót nézhetnek meg, jelmezes tárlatvezetésen vehetnek részt a gyerekek, de a vállalkozó szelleműek kipróbálhatják a fakapu esztergálást, korongozást, szerencsepatkó készítést.
Az alsó és felső várból álló erődítmény mindes egyes része szolgál valami látványossággal. Az alsó udvarban középkori kohó utal arra, hogy itt egykoron bronzot állítottak elő. A palotaszárnyban várja az érdeklődőket a lovagterem és a történelmi ólomkatona kiállítás, amely Közép-Európa legnagyobb ilyen látványossága. A Malom-bástyában kipróbálható hogyan is működött egykoron a szárazmalom. A vár legrégebbi része az ötemeletes öreg torony, melynek közelében egy 26 méter mély ciszterna található, amelyből a vizet hordák a faluba. Állandó kiállítások keretein belül régészeti, hadtörténeti, ásványi, szobor, címer- és zászlókiállítást, pénzverde- numizmatikai kiállítást, csodálhatnak meg a látogatók, mi több megnézhetik a börtönt, kínzókamrát, kovácsműhelyt is.

Érdemes felírni ezt a várat a bakancslistánkra!

Pin It

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Gyulai kolbász az északi sarkkörön is kapható

    Gyulai kolbász az északi sarkkörön is kapható, TájGazda

    És akkor a gyulai hentesek ecsetet, festéket, kefét ragadtak, és hozzáláttak. Hozzáláttak a munkához. Először is birtokba vették a Kétegyházi út sarkán üresen álló, önkormányzati segítséggel felújított

     
  • A magyar sivatag

    A magyar sivatag, TájGazda

    Érdekes jelenség látható a Duna-Tisza közén, Fülöpháza és Kerekegyháza térségénél mintegy 1992 hektáron. A több évszázados gazdálkodás ellenére kiterjedt homokterületek maradtak meg.

     
  • Húsvétnap reggelén az ég igen magas

    Húsvétnap reggelén az ég igen magas - Tar Emese, TájGazda

    Kárpátalja magyar lakossága számos Húsvéthoz kötődő szokást őriz. Bár tagadhatatlan, hogy némelyikük formáját tekintve némileg megváltozott, Krisztus feltámadásának ünnepét mindenhol

     
  • A kézműves szappanok mestere

    A kézműves szappanok mestere, TájGazda

    Virág-, vagy szív formájú, vagy éppen hagyományos téglatest formájú szappanokat látunkk Árvai Argita királyhalmi kézműves asztalán. Valamennyi szemre ighen mutatós és az illatözön

     
  • A „Szuper Nagyi” Okány történetét is gondozza

    A „Szuper Nagyi” Okány történetét is gondozza, TájGazda

    Zsadány felé haladva, Okány utolsó utcájában lakik Teri néni a falu krónikása, náluk, a lakásán lehet megnézni helytörténeti gyűjteményét. Azokat a könyveket, melybe összegyűjtött minden írást, amit csak tudott.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére