Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Tiszakálmánfalva, TájGazda

Február 25-én, szombaton délután számos  falubeli és vidéki vendég érkezett  a helyi művelődési egyesületbe, hogy közösen tisztelegjenek a falu alapításának 133-ik évfordulóján és a kulturális élet

123. évfordulóján. 1884-ben, az akkori Magyarország miniszterelnöke Tisza Kálmán, 200 magyar család letelepedését irányozta elő a Sajkás vidéken. Az első telepesek az év február 28-án  érkeztek. A leszármazottak zöme ma is itt él a faluban.  Az évek során tervszerűen épült a falu. Gyorsan felépült az iskola, a helyi közösség épülete, 1908-ban a katolikus templom, amelyet Magyarok Nagyasszonya tiszteletére 1913 októberében szenteltek fel. A Kör épülete 1912-ben épült Milla Imrének, dr.Városy Gyula kalocsai érseknek, valamint a falubéli magyarság támogatásának köszönhetően. Milla Imre plébános a Körben látta a biztositékot arra, hogy lerakja a tiszakálmánfalvi magyarság kulturájának, hagyományának alapjait, hisz a magyar katolikus hívek száma 1899-ben meghaladta az 1300-at. A falu  gazdasági és kuturális élete egyaránt nyitott volt a kapcsolatokra. 2013-ban a magyarországi Bakssal kötöttek testvértelepülési szerződést.
A faluban körülbelül 4000-en élnek, ennek az egynegyede a magyar. A népszaporulat és az elvándorlás ugyan rányomja bélyegét a magyarságra, de az itthon maradottak küzdenek. A nyolc osztályos iskolában  közel 50 magyar gyerek van, az óvodában viszont csak 16. A Petőfi Sándor Művelődési Egyesület minden év február 28-án ünnepi műsorral emlékezik az alapításra, a kulturális élet fejlődésére.
Tiszakálmánfalva közigazgatásilag Újvidékhez tartozik, a városi költségvetésből él és fejlődik. Az elmúlt évtizedekben számos komoly projektumba ruháztak be, most a szennyvíz-elvezető csatornahálózat kiépítése a fő feladat. A lakosság zöme a városban dolgozik, csak kis hányada a földművelésben, a növénytermelésben találta meg a jövedelemzőséget. Gyár vagy ipari létesítmény nincs a faluban, pedig a beruházók jó feltételeket kahatnának és helybéli munkaerőt is, hiszen a  fiatalok zöme szakképsített és sok az  egyetemi végzettségű, művelt ember is. Az elvándorlási hullám nem kerüli el a települést, de azok,a kik itthon maradtak, megtesznekmindent azért, hogy fejlődjön, épüljön a falu, élhető legyen. A fiatal családok letelepedése a fő cél, valamint a szaporulat serkentése. Akkor lesz igazi jövője a falunak, ha az óvodában és az iskolában zsivaj tölti meg a termeket.

Pin It
contentmap_plugin

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Középkorban felejtett kincs

    Erked, TájGazda

    Térségünkben ritka kiváltság, hogy a középkorban érezheted magad. Hiába keresed utazási reklámok között, sokszor térképen sem találod. Lehet, pont ezért nem változott az „elrejtett” település pár száz év alatt.

     
  • Újra értéke van a mangalicának

    Régi hagyománya van az állattenyésztésnek az adai Vreckó családban, ugyanis az édesapa, István, a közelmúltban 300 birkát legeltetett a bánáti pusztán, majd a juhtenyésztéshez szarvasmarha-tartás,

     
  • Bobozni nemcsak jégen lehet

    Balatoni bob, TájGazda

    Nyaranta előfordult, hogy néhányszor leutaztunk a nagymamám testvéréhez, Joli nénihez Balatonfűzfőre. Szerettünk ott lenni, hiszen annyi mindent lehetett ott csinálni,

     
  • Személyre szabott szőttes

    "A világ Isten-szőtte szőnyeg, mi csak visszáját látjuk itt, és néha - legszebb perceinkben - a színéből is - valamit." (Reményik Sándor). Viderman Ildikó eddigi,

     
  • A bükkszentmártoni régi templom

    A bükkszentmártoni régi templom, TájGazda

    Egy kedves ismerősöm osztott meg egy képet egy közösségi oldalon a kápolnáról. Fenséges látványt nyújtott, ahogy ott áll a dombon, a nap rászórja sugarait az avarral borított őszi időben.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére