Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Muzslya (szerbül: Мужља / Mužlja,) Nagybecskerek egyik városrésze, amely a Közép – Bánság/Bánát területén helyezkedik el. Az idén 13. alkalommal került megrendezésre a Muzslai Petőfi Sándor

Magyar Művelődési Egyesület szervezésében a Szilasi-nap, amelyet a néhai Szilasi Mihály helybéli citerás emlékére rendeznek meg minden évben. Ez a nap a Citera ünnepe, ahol citerazenekarok, citera-kettősök és citeraszólisták gyűlnek össze és adják a talpalávalót. Az összejövetelnek köszönhetően a muzslyaiak tovább tudják éltetni a citerát, a belőle felcsendülő muzsikát és Szilasi Mihály sajátos citerajátékát, a sántaciterázást.
Szilasi Mihály egy egyszerű földműves volt, aki ha tehette elővette a citeráját és muzsikált mások és saját szórakoztatására. Sokakat tanított meg ezen a hangszeren játszani és a zenélés mellett készítette is e csodás hangszert. Egyik alapító tagja volt a muzslyai citerazenekarnak. Közel 100 dallamot tudott eljátszani a citeráján. Zenéjéről több hangfelvétel is készült, melyet az Újvidéki Rádióban is leadták, illetve ezeknek a hangfelvételeknek egy részét a budapesti Néprajzi Múzeumban is őrzik.
A citera, vagy más néven citora, citura, asztali tambura egy népi húros hangszer, amelynek húrjait régen madártollal, ma leginkább műanyag pengetővel szólaltatják meg. Az ötvenes években e népi, házi készítésű hangszer igen elterjedt volt, a szegények zeneszerszámának is nevezték. Hiszen akkoriban szinte minden utcában volt egy-egy citerás, aki játszani tudott e hangszeren, ahogy egy citerás mondaná: szívvel-lélekkel koptatta a száraz fát. Nagy szerepe volt a falvak és a tanyák társasági, zenei életében. Elengedhetetlen kelléke volt a gyerekbáloknak, durindóknak és a jó hangulatkeltésnek. Bartók Béla zeneszerző, népzenekutató természeti tüneménynek nevezte e hangszert és a belőle előcsalogatott hangokat.
A 13. Szilasi-napon mintegy 150 fellépő – szólista, kettős, zenekar - pengette meg citerájának húrjait. Nagy öröm volt látni, hogy az idősebb korosztály mellett a fiatalok körében is egyre népszerűbb a citerán történő muzsikálás. Volt olyan csoport, aki most mutatkozott be először. A helyi citerások mellett többek között Székelykevéről, Csókáról, Torontálvásárhelyről, Szabadkáról, Kisoroszról, Adáról, Székelykevéről, Pacsérról, Zentáról, Oromhegyesről, Adorjánról, Törökkanizsáról, Temerinből, Szentmihályról, Váchartyánról is érkeztek fellépők. Egyre nagyobb az érdeklődés a citera iránt, növekszik az új tanítványok száma és az oktatóké is. Talán köszönhető ez annak is, hogy lelkes hozzáállással könnyen elsajátítható a citerán való zenélés.
A találkozón mutatták be a Borsi Ferenc által összeírt, 99 dalt tartalmazó bánáti népzenei gyűjteményt is. A kiadványban található daloknak több mint a fele most először került közlésre. Ez a gyűjtemény is mutatja, hogy van még mit feltárni e térség zenei örökségéből.
További információk a http://muzslya.net/szilasi-nap/ oldalon.


Fehér Ferenc Apám citerája című versében így emlékezik meg a hangszerről:

Valaha megvolt mind a húrja,
valaha simább volt a fája.
Valaha tiszta szívből zengett
apám citerája.
 
Zengett, mint nyáréjen a búza,
s panaszkodott téli esteken.
Sírt, mint csöpp gyerekkel a bölcső,
mint papír sír az ablaküvegen.
 
Zsongott, mint barackfán a méhek,
pengett, mint kasza peng az üllőn.
Olykor pattant egy húrja, s vénült,
mint zúgó akácfák a dűlőn.
 
Vénült, mint ősztájon az esték.
Fájában már száz szú percegett.
Nem is tudom, nem vettük észre:
apánk haja is már őszesebb.
 
Télestén, ha néha otthon járok,
emlékeznék hangjainál, de hiába:
sötét padlássarokban hallgat
apám asztali citerája.
 
Vele hallgat a ház, a nóta,
s a messze néző padlásszemek.
Olykor, ha szél sír el a tető felett,
jó húrjai még föl-fölzengenek,
s én hallgatom, mint mesét a gyermek,
hallgatom, mint ős partot a víz.
Nem tudok elszakadni tőle:
így, némán is vissza-visszahív.

Pin It
contentmap_plugin

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • A páter nem pap, hanem a Péter speciális változata

    A szentesi Páterház Panzió és Étterem, TájGazda

    Szentesen a Kossuth u. 1. szám alatt található a város egyik patinás étterme és panziója a Dömsödi család által üzemeltetett Páterház Panzió és Étterem. A ház 2000. január 22-én nyílt meg.

     
  • Ha november, akkor darules a Kardoskúti Fehértónál

    Az Alföldi déli csücskében fekvő, mintegy 5600 hektáron elterülő Kardoskúti Fehértó igazi természeti csoda az őszi hónapokban. Ilyenkor a szikes talajú tavat és környékét összefüggő víz borítja,

     
  • A Régimódi Étterem

    Régimódi Étterem, Szarvas, TájGazda

    Az amerikai ember évekig naponta két bográcsgulyást evett... A Szarvast Orosházával összekötő főút nem tartozik a legforgalmasabbak közé. A város szélétől, a lehető leglehetetlenebb távolságra,

     
  • Academia Istropolitana

    A Pozsonyban jelenleg is megtalálható Academia Istropolitana a mai Szlovákia területén található legrégebbi egyetem, melyet egyben a történelmi Magyarország első ilyennemű oktatási intézményei

     
  • Őszi rendezvények Újvidéken

    Nem véletlenül nevezik Újvidéket "vásárvárosnak", hiszen az európai hírnevű Újvidéki Vásáron egész éven át tucatnyi olyan nemzetközi szemlét rendeznek, amelyek keresztmetszetét adják egész Európa,

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére