Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

A zólyomi várkastély, TájGazda

A Szlovákia területén található legmutatósabb gótikus-reneszánsz magyar várat Zólyom városában, egy kisebb dombon találjuk. Jelenleg a Szlovák Nemzeti Galéria használja, állandó és ideiglenes

képzőművészeti kiállítások színhelyéül szolgál.
A vár története a 14. század második feléig nyúlik vissza, amikor is a tatárjárás után I. Lajos az építtetés mellett döntött. A tetszetős, gótikus építmény 1370-re készült el, olasz várkastélyok ihlették. Eleinte a magyar királyok nyári rezidenciájaként, illetve vadászkastélyként használták. A 15. században, mintegy 20 évig volt a vár ura, a Cseh-morva származású Giskra (Jiskra János), aki a Felvidéken tartózkodó huszita csapatokat vezette. Giskra előbb a Hunyadiak ellen harcolt, de idővel behódolt nekik, miután Hunyadi Mátyás király kegyeibe fogadta, hűségesen követte őt hadjárataiban.
A 16. század során, az oszmán fenyegetettség idején erődítménnyé alakíttatta az akkori tulajdonos Thurzó család. Anélkül, hogy olasz gótikus várkastély jellegét elvesztette volna, további két szinttel bővítették, erőddel és masszív várkapuval erősítették meg. A várfalak tetejét díszítő reneszánsz pártázatot is ekkor készítették. Állandó helyőrsége volt. Mivel más felvidéki várakon a török sereg nem tudta átvergődni magát, így Zólyom közelébe sem jutottak. Katonai jelentősége ekkor kezdett csökkenni, viszont egyéb neves események történtek falai közt. Többek között 1554-ben itt látta meg a napvilágot Balassi Bálint kiemelkedő katonai stratéga, a magyar irodalom kiváló költője. Tiszteletére 1996-ban emléktáblát helyeztek el a belső várudvarba vezető kapualjban. De a királyi koronát is egy ideig a várban őrizték.
A következő – és egyben utolsó – nagyobb átalakításra a 18. században került sor, többek közt ekkor készült a Királyok termének festett, kazettás mennyezete, mely 78 német-római és Habsburg császár portréját foglalja magába. Mikor 1802-ben a királyi kincstár tulajdonába került az épület, az raktárakat, illetve hivatalokat alakított ki abban.
1960-ban a Csehszlovák állam nekilátott a várkastély felújításának. Nem volt sok dolguk, az évszázadok során az épület sosem szenvedett nagyobb károkat.
Termeiben szinte egyetlen eredeti bútordarab sem maradt, viszont megtekinthetjük a Szlovák Nemzeti Galéria által berendezett Klasszikus európai művészet c. kiállítását, melynek leginkább figyelemreméltó darabjai a népszerű gótikus falfestmények, illetve Lőcsei Pál mester műveinek másolatai. Ezenfelül a várudvar minden nyáron otthont ad a Zólyomi várjátékoknak, mely évente több ezer turistát vonz.
A belépődíj összege 1 és 2,70 € között mozog, szerdától vasárnapig 10.00 és 17.00 óra között látogathatjuk.

Pin It
contentmap_plugin

Hírlevél feliratkozás, TájGazda

Ajánlott cikkeink

  • Szilvásvárad – Millennium kilátó

    Szilvásvárad – Millennium kilátó, TájGazda

    A Bükk-fennsíkhoz közeledve, annak tetejét kémlelve már messziről látni, hogy valami kimagaslik a fák ágai közül. Ha kellően fókuszálunk a távolból a piciny pontra,

     
  • Hajócsipke Bartal Tímeától

    Bartal Tímea Felvidék Érsekújvári járásából származik, jelenleg Zoboralján tanít. Emellett szabadidejében, körülbelül három-négy éve hajócsipkével, más néven frivolitással foglalkozik.

     
  • Rákóczi-várkastély Borsiban

    Rákóczi-várkastély Borsiban, TájGazda

    Sátoraljaújhelytől mintegy 4,5 km-re, a szlovák határ túloldalán fekszik Borsi, az a kis falu, ahol 1676. március 27-én nem más látta meg a napvilágot, mint II. Rákóczi Ferenc. A magyar történelem kiemelkedő,

     
  • Figyelj rá, óvd meg – csak EGY van belőle

    A Föld Napja, TájGazda

    A Föld napja mozgalom egyik jelmondata: „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?” Egy így igaz, bárki hozzájárulhat a világ, a Föld értékeinek megőrzéséhez.

     
  • Településnevek „kocsimarasztó nagy sár”-ból

    Településnevek „kocsimarasztó nagy sár”-ból, TájGazda

    Mondd a neved, megmondom, ki vagy! – tartja a szólás. A vezetéknevek sok esetben elárulják, mivel foglalkozott, hol élt, milyen volt az, akit elsőként illettek neve. Hasonló a helyzet a településnevekkel.

     

Az én termékem

Tájérintő

Ugrás a tetejére