.png)
Az Úrnapja a katolikus ünnepek között kiemelt helyet foglal el, teljes nevén az Úr Szent Testének és Szent Vérének ünnepe. Úrnapja a pünkösd után következő második hét csütörtökjén tartott ünnep, az oltáriszentség ünnepe, amely a 13. századig nyúlik vissza.
Az úrnapi körmenettel szorosan összeforrt a virágszőnyegek, a falusi virágsátrak, a virágokkal díszített oltárok képe. Ilyenkor díszes körmenetben hordozták végig az egész településen az oltáriszentséget, melynek a néphit bajelhárító erőt tulajdonított. A körmenet útvonalán négy oltárt emeltek, amelyek fölé zöld ágakból, virágokból sátrat építettek, a körmenetben pedig virágokat szórtak. Bár a szocialista érában az egyházi ünnepeket a templomi térbe szorították vissza, az 1990-es években a közösségekben újjáéledhetett az igény a régi vallási hagyományok megújítására.
Az úrnapi virágszőnyegek készítése a 18. század végéről ered Itáliából, majd innen terjedt tovább Ausztriába és Dél-Németországba. A magyar katolikusok körében ez a szokás csak néhol honosodott meg a 19. század második felében.
Mohol, a mai Ada község déli részén fekvő legnagyobb, Adával majdnem megegyező nagyságú és lakosú település, amely a Tisza mentén húzódik. Lakossága római katolikus, templomukat Szent György tiszteltére szentelték fel 1805-ben, azonban mai formáját csak többszöri átépítés után nyerte el. Moholon az 1990-es évek óta készítenek a jeles napra virágszőnyeget. Maga a szokás Danyi László plébános úr nevéhez fűződik, aki Bajorországban leste el ezt a gyakorlatot, majd próbálta meghonosítani a virágszőnyegek készítését előbb Csonoplyán, majd Moholon. Moholra való áthelyezése után a hívek gyorsan befogadták és magukévá tették az úrnapi virágszőnyegek készítésének szokását – amely a környék más településein annyira nem jellemző, azonban a helyi lakosság számára elképzelhetetlen az ünnep a virágszőnyegek nélkül. Külön figyelmet fordítanak a falubeliek arra, hogy a virágoskerteket kimondottan úgy ültessék be, hogy azok az ünnep idejére boruljanak virágba, és így a szirmokat fel tudják használni a díszítésnél. A hívek egy csoportja öt virágszőnyeget készít minden évben. A díszítők előre megbeszélt, azonos tematikájú ábrázolásokat készítenek. A virágszőnyegek motívuma évenként változik, viszont a főoltár virágszőnyege minden évben a koronás magyar címert ábrázolja. Alapvetően a falubéli asszonyok tisztsége a virágszőnyegek elkészítése, melynek különlegessége, hogy anyáról leányra száll.
Képek forrása: Vajdasági Magyar Értéktár: www.ertektar.rs
Támogatóink:
Petőfi Kulturális Ügynökség Nonprofit Zrt., az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.
