Jelentkezzen virtuális piacunkra!
Segíteni szeretnénk, mert minden Magyar munkahely számít! A termékeikre büszke termelők és kereskedők most nagyobb bajban vannak mint eddig...
Bővebben

A Kárpát-medence Európa három nagy italfogyasztási régiójának találkozási vidéke, ebből Vajdaság területén talán a pálinka mondható a legmeghatározóbbnak.

Bátran kijelenthetjük, hogy nincs olyan ház a tájon, ahol vagy ne főznének, vagy legalább ne tartanának otthon pálinkát. A kiemelkedően gazdag gyümölcstermesztésnek köszönhetően a vajdasági pálinka messze földön híres. Nincs öröm vagy bánat anélkül, hogy egy pohár pálinkát el ne fogyasztanának a helybeliek – akár áldomás, akár gyász alkalmáról is legyen szó. Ennek a szokásnak régre nyúló hagyománya van – és biztosak lehetünk abban, hogy még sokáig lesz is.

Európában az erjesztett italoknak három fő fajtája volt: a bor, a sör és a pálinka. A három fő italféleség közül a pálinka a legfiatalabb. Az alkohol lepárlásának módját arab tudósok fedezték fel még a 10. században, majd Itáliai közvetítéssel jutott el Európába. A 17. században terjedt el észak felől a gabonából égetett szesz – melyet szlovák kölcsönszóval mi is pálinkának kezdtünk nevezni. Mikor kiderült, hogy csaknem minden gyümölcsből lehet pálinkát készíteni, akkor végleg bevonult a népélelmezési cikkek közé. Statisztikai adatok alapján tudjuk, hogy átlagosan Bácskában 20-25 litert, míg Bánátban 30 liter pálinkát fogyasztott egy fő, egy év leforgása alatt. 

A pálinkát rézkazánokban főzik. Hordozható és beépített kazánokat is ismerünk, mindkét fajtát több ember is használja. Mint minden munkáért, a pálinkafőzésért is fizetni kell – ezt megtehetjük vagy pálinkával, vagy pénzzel. A pálinka erősségét fokmérővel mérik. Belemerítik az italba, s amennyi jelzésig elmerül, annyi fokos, azaz annyi benne az alkohol. Az erősség „beállítása” meghatározó a pálinka főzése során. Ha gyengére hagyjuk, akkor akár ihatatlan is lehet, de ha túl erősre, akkor pedig már akár egészségtelen is. A pálinkát, minden különösebb előkészület nélkül, számos esetben használják belsőleg és külsőleg is a népi gyógyászatban. Étvágyfokozás céljából evés előtt, emésztési zavarok esetében pedig étkezés után isznak egy kis pálinkáspohárral. Lyukas, fájó fogat pálinkával öblögetnek, míg torokfájás esetén a pálinkát toroköblögetőnek használják. Sérülés esetén pedig fertőtlenítőként is alkalmazzák.

Abban biztos lehet a tisztelt olvasó, ha Vajdaságba érkezik, egy pohár jó minőségű, finom barack-, alma-, birs-, szilvapálinkával biztosan megkínálják – az igazi különlegességnek számító más dió-, vagy kakukk-, vagy meggypálinka mellett.

Egészségükre!

Támogatóink:
Petőfi Kulturális Ügynökség Nonprofit Zrt., az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.

  • image

    Dobja fel a lángosost a térképre!

    Legyen tél vagy nyár, az év bármely időszakában a piacok környékén járva már messziről érzeni a levegőben a lángos illatát.


    image

    A fiatalos erőnlét elixírje

    Emlékszem mennyire viccesnek tartottuk gyerekkorunkban, amikor evés után a mákdarabok megragadtak a fogaink között...


    image

    A rejtélyes fehér mák

    Egy korábbi cikkünkben számoltunk be a kék mákról és számos pozitív hatásairól (A fiatalos erőnlét elixírje). A hozzászólások között olvastam a fehér mák említését.


    image

    Szappanok alkotta csokrok

    Oázis: az értelmező kéziszótár felütésekor az alábbi meghatározást olvashatjuk ezzel kapcsolatban. Ez egy növényekkel és állatokkal körülvett vizes élőhely a forró sivatagban,

Ajánlott cikkek

Valakinek csak egyet-kettőt, másnak több...
Bolyhosság, puhaság, gomb orr, igéző...
Kertészeiről, állattenyésztőiről és...