Az adai származású Resócki Rudolf már évtizedek óta birkatenyésztő. Emellett bátran kijelenthetjük, hogy a településen az egyik legfinomabb birkapaprikást tudja készíteni
– amely az állat karakteres ízének ismeretében nem egyszerű feladat senki számára.
Már fiatal korában felkeltette érdeklődését az állattartás, kifejezetten a juhtenyésztés. Családi hátteréből kifolyólag – amelyben már többen is foglalkoztak juhtenyésztéssel –, már ekkor idősebb juhászokkal állt közeli kapcsolatban és szoros barátságban. Ennek a kapcsolatrendszernek köszönhetően tanulta meg az igazán finom birkapaprikás főzésének a receptjét. Elmondása alapján a birkapaprikás efféle elkészítésének módját Hanulik Józseftől tanulta. Hanulik József péterrévei juhász volt, aki édesapjától Hanulik Páltól – fiához hasonlóan ő is szintén juhász volt – sajátította el.
Rudolf véleménye szerint a finom birkapaprikást a következő módon kell elkészíteni. Egy-két nappal a főzés előtt kell a birkát levágni – amelyet természetesen ő maga végez –, majd hűtőbe tenni a húst, hogy az lehűljön. Sem olajat, sem zsírt nem rak a hús alá, vizet is csak akkor adja hozzá, amikor már az összes adalékot beletette. Hozzávalókat rétegekként helyezi bele a bográcsba: egy sor hús, egy sor hagyma, majd erre megy a fűszerezés (amely a só, bors, pici vegeta és babérlevélből tevődik össze), majd ezt ismétli újra és újra. Fontos elmondani, hogy negyed annyi hagymát tesz a paprikáshoz, mint amennyi húst főz bele. Ennek az oka, hogy ha sok a hagyma a birkapaprikásban, akkor „édeskés” lesz az íze, amely nem illik egy ilyen karakterű ételhez. Megközelítőleg négy-öt óra kell, hogy elkészüljön, ám mielőtt megfőne pirospaprikával szórja meg – ettől kapja meg az étel karakteres színét és kinézetét –, valamint kevés fokhagymát ad hozzá. Amikor megfő, akkor a bográcsból találja. Ami a tálalás elengedhetetlen velejárója az pedig maga a káposztasaláta, amely nélkül a birkapaprikás nem az igazi – bármilyen finom is legyen az. Egy nagyon fontos hozzávalót is megemlített beszélgetésünk folyamán, ez pedig, hogy „szívvel, lélekkel főzd”.
Támogatóink:
Petőfi Kulturális Ügynökség Nonprofit Zrt., az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.