.png)
Létezésük nagyon régre nyúlik vissza, a 13. század környékére. Közkedvelté váltak egyszerű építési módjuk és jó hőtartó képességük végett. Az első kemencéket az ázsiai sztyeppéken
építették fel, ahol főként sütésre, főzésre használták. De az idő múlásával rájöttek, hogy fűtésre, füstölésre, pörkölésre is kiválóan alkalmasak. Sokszor a falu határában építettek kemencét a lakosok közösen. Idővel egyre népszerűbbek és elterjedtebbek lettek a lakóházaknál is. Az én nagyszüleimnek is volt egy. Még most is emlékszem az illatokra, amelyek a lekváros bukta vagy a túrós rétes, sütőtök sütésekor keringett a levegőben.
Pósa Károly, szabadkai lakos, kemencéket, kályhákat, teraszokat és hasonló öreg, régies dolgokat épít. Sok időt nem tölt otthonában, hiszen amint a jó idő beköszönt, tavasszal máris útnak indul, hogy a soron következő kemencét vagy kerti kiülőt felépítse. A Kárpát-medence több pontján járt már és sok családdal találkozott, akik számára a megálmodott sütésre-főzésre szolgáló kemencéket, meseházakat megépítette.
De mielőtt ezzel kezdett volna foglalkozni nagyon sok éven keresztül kőműveseknél, ácsoknál dolgozott. Inasként eltöltött évei alatt rengeteg tapasztalatot szerzett és sikeresen elsajátította mind a két szakmát. Ugyanakkor a kőművesi munka monotonitása arra ösztönözte őt, hogy mást is kipróbáljon. Így szabadidejében, maszek munkával kályhákat, kemencéket kezdett el építeni. Ezek építéséhez nagyon sok segítséget kapott nagyapjától és édesapjától is, hiszen ők maguk is kemencék építésével foglalkoztak már hosszú ideje. Megtanulta tőlük, hogy a legegyszerűbb, természetes anyagokból sárból és szalmából, hogy lehet megépíteni a régi idők nélkülözhetetlen eszközét. A tőlük kapott tudást viszi tovább a saját egyéniségével kombinálva. Károly kedveli a népművészetet, a népzenét, a néprajzot, amelyet felhasznál az építésnél is. A népművészetben rejlő szépségeket, motívumokat beépíti, megjeleníti a munkája során. Szerencsésnek érzi magát, hogy azt a munkát végezheti, amit igazán szeret. Egyre többen keresik meg őt, amit nagy megtiszteltetésnek érez. Imádja ezt a munkát, ami olykor fárasztó is, mivel mindenki azonnal szeretné kemencéjét, teraszát, amit sajnos nem mindig sikerül időben elkezdeni vagy befejezni, mert ezek időigényes munkák és olykor a természet is közbeavatkozhat. De nem bánja, ez legyen a legnagyobb problémája. Mindig mondja az embereknek: „Türelem hozzád is eljutok.”- meséli Károly.
Banyakemencék és Meseházak. A képek láttán tényleg csodásak a megalkotott épületek, mesebeli emlékeket idéznek fel. A kemencék, kombinált kerti sütők, teraszok mellett szívesen újít fel vagy épít tájházakat is. Szeret minél hagyományosabb anyagokat használni, régi tárgyakat beépíteni. Vállal munkát az egész Kárpát-medencében, amennyiben szállást és ételt tudnak számára biztosítani. Szereti az építményeit ő maga készíteni az elejétől a végéig. A munkában édesapja segíti főként, de van segéde is. És ha a tulajdonos is szeretne segíteni, annak sem szegi kedvét.
Nemrég szalmabálaházak építésével és fafaragással is elkezdett foglalkozni. Telenként farag, bútorokat készít, padokat, asztalokat valamint fa építményeket. Hiszen ezeknek nem árt a fagy. https://www.facebook.com/profile.php?id=100011026726125&fref=ts
Az évek során rengeteg család tisztelte meg őt bizalmával, amiért a mai napig nagyon hálás nekik. Véleményem szerintem a családok is nagyon hálásak neki, hogy álmukat megvalósította számukra, legyen az Banyakemence vagy Meseház.
További érdekességeket tudhatunk meg az alábbi videókból a kemence építésről és a szalmabálákból készült házakról.
{youtube}nG605iWzCPA{/youtube}
{youtube}jwohYhJlw6g{/youtube}
