.png)
A népesség növekedésével arányosan növekszik az élelmiszerfogyasztás, ami nem könnyű feladat elé állítja a nemesítőket. Mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben bő hozamú,
gyorsan szaporítható fajták, illetve hibridek előállítása a feladat, amelyek kielégítik a fokozódó kereslet igényeit, azaz olcsó élelmiszert biztosítanak a fogyasztó asztalára. Magas biológiai és beltartalmi értékről nem igen beszélhetünk ezeknek a termékeknek az esetében. Ilyenkor adódik a kérdés: hova tűntek a régi ízek? Nem tűntek el, megvannak azok az őshonos gabonákban és állatokban, amit az utóbbi 1-2 évtizedben fedezünk fel. Az ilyen termékek fogyasztása, az egészséges életmódra és táplálkozásra hivatkozva már-már divattá lett. A szürke marhából és a mangalicából készült hústermék ízletesek és egészségesek is egyaránt. Mindkét őshonos állatfajt a kihalás veszélyétől mentették meg azok a tudósok, akik felbecsülhetetlen értéket láttak ezeknek az állatoknak a genetikájában, így napjainkban már gazdasági haszonállatnak számítanak. A mangalica ízletes húsával és szalonnájával szerzett tekintélyt a fogyasztók körében. A tenyésztőkön kívül kevesen tudják, hogy ez az őshonos sertésfajta a sumadiai (Szerbia) és a bakonyi meg a szalontai sertés spontán kereszteződéséből alakult ki a 18. század végén. A 20. század derekától a teret hódító hússertések teljesen a háttérbe szorították, de Vajdaságban egyre több gazdaság állatállományában megtalálható a szőke-, a vörös- vagy a fecske-hasú mangalica, amit elsősorban a család húsellátása céljából tart a gazda. Pár éve már az eredetiséget igazoló tanúsítvánnyal kísért mangalica-hústermékek is megjelentek a vajdasági piacokon, a bevásárlóközpontokban.
A muzslyai Müller János nyugalmazott hentes alapvetően kedvtelésből tart mangalica anyakocákat, melyeknek malacait meghizlalja, majd a vágásra kerül a sor, és leginkább kolbász és szalonna formájában értékesíti. Müller János egyik kedvtelése, hogy minél nagyobb tábla szalonnát "szabjon" a sertésből. Először 30 kg-os táblát készített, majd a következő évben megduplázta, 60 kg-ot nyomott a szalonna-tábla, de 2015-ben egyéni rekordot állított fel: 80 kg-os szalonnatáblát szabott vágásra került mangalicájából. Most újabb rekorddöntésre készül, a hizlaldában szépen kerekednek az "áldozatok". Becslése szerint legalább 100 kg-os szalonnatáblával kelt látványosságot. Müller János elmondása szerint nem könnyű egyben tartani a hatalmas méretű szalonnatáblát, ami lényegében a karaj színhúsát és a kicsontozott lapockát meg a sonkát is tartalmazza. Mielőtt füstre került a gigaméretű szalonnatábla, 8 hétig sóban pihent, majd a mosást követően rövid ideig szellős helyen száradt. A tapasztalt nyugalmazott hentes jól tudja, hogy a táblát mely helyeken kell függeszteni, hogy ne repedjen, mert ha füstre kerülés előtt ez megtörténik, értékét veszti a lenyűgöző méretű ínyencfalat. Bár a kutatók nem erősítik meg, hogy a mangalica szalonnája, illetve zsírja kevesebb koleszterint tartalmaz, ezért nem egészségkárosító a fogyasztása, amikor egy szelet szalonna vagy ínycsiklandó kolbász kerül tányérunkra, ne számoljuk a kalóriákat, ne gondoljunk a vérnyomásra meg a koleszterinszintre, így lesz gasztronómiai élvezet a mangalica-termék fogyasztása.
