A hétköznapi embernél csak Húsvétkor kerül asztalra a torma. El sem lehet képzelni a finom főtt sonkát, a főtt kolbászt és a tojást e csípős köret nélkül, hiszen tavasszal a vitaminpótlásban nagy szerepet tölt be.
Somogyi Ilonka hajdújárási háziasszony asztalán azonban egész évben helye van ennek az értékes zöldségnek, hiszen természetes gyógyszer, vírus- és baktériumölő hatása van, továbbá étvágygerjesztő is egyben. A torma több tíz évvel ezelőtt kerül a homokvidéki gazdaság vetés-szerkezetébe, hiszen valamikor a gyümölcs- és konyahkertészetből gyarapították a gazdaságot. A vásárlőerő megcsapapnásával, a piac beszűkülésével, amikor már nem lehetett értékesíteni a mosolygós almát vagy édes szőlőt, váltani kellett, jövedelmet kellett szerezni. A torma jó választás volt, hiszen a környéken nem sok háznál volt és van ebből a zöldségből. Az eslő feldolgozás, azaz házi savanyítás, üvegezés és értékesítés sikeres volt és ebből felbuzdulva döntöttek úgy, hogy megpróbálkoznak torma – ültetvénnyel. Hiszen a házi ízeket mindneki kedveli, mondhatnánk nincs párja a háziasszony kezéből kikerült savanyúságnak.
Mára több száz négyzetméteren termelik a tormát, kedvelik is, mivel nem igényel nagy beruházást. Betegségek nem támadják a növényt, így permetezni sem kell, ezért akár bio tormaként lehet érékesíteni. A savanyítási eljárás ugyan titkos, de annyit elárult a háziasszony, hogy ecettel történik a konzerválás. Hétről hétre vajdaság több piacán megjelennek és bizony a vásárlók sorakoznak az igazi házi tormáért. Ilonka néni elmondta, hogy a zöldésget egész évben készítik, és egyszerre csak annyit szednek fela gyökérből, amennyit egy hét alatt fel tud dolgozni. Külön gépezet is van a torma reszelésére és tömörítésére, továbbá az üvegek levegőmentes lezárására. Szükség volt a modernizálásra, hiszen a kézi reszelés túl sok időt venne igénybe. És hogy mikor a legfinomabb a torma? Egyértelmú a válasz: tavasszal – Húsvétkor, hiszen akkor gyülemlik fel benne mindaz a tápanyag és ásványi só, amire az emberi szervezetnek szüksége van. Igaz, akkor is a legcsípősebb.
A Somogyi gazdaságon a kínálatban más savanyúságok és házi lekvárok is szerepelnek, továbbá befőttek, és kompótok. Minden a saját termelésről származik. Fontos lépés a házi feldolgozás és az értékesítés, hiszen a szerbiai törvény nem teszi lehetővé a kistermelők érvényesülséét. Készülőben van ugyan a kistermelői rendelet, de erre ég sokat kellvárniuk a gazdáknak és a házi feldolgozás irányába gondolkodóknak. Addig a kis helyi piacok és a háztól való értékesítés marad a háziasszonynak, hogy egy kis pénzt teremtsen a konyhára.