.png)
Balogh Géza családjával él Kisvarsányban, ahol fafaragóként tevékenykedik. Fiáról, Dávidról már korábban írtunk, aki makettezéssel foglalkozik.
Géza meghívást kapott egy egyesület alapítására is, ami a Szatmár-Beregi Népművészeti és Kézműves Egyesület nevet viseli. Az egyesület folyamatos résztvevője kiállításoknak, gyakran rendez sajátokat is. Legutóbb a Vadászati Világkiállításon volt állandó bemutatójuk. Szinte az összes népművészeti ágazatot képviselik, van hímzőjük, kovácsuk, szíjgyártójuk, kosárfonójuk és festőművészetük is.
Egyesületük terjeszkedik határon túlra is, hiszen van romániai és kárpátaljai tagjuk is. Fő célkitűzésük, hogy megőrizzék a népművészetet. Kiállításaikon azon tárgyak kerülnek ki, melyek szorosan a népművészethez kapcsolhatóak, az ország minden tájegységéről. Érdemes megemlíteni, hogy az egyesületüknek Baráth Sándor is tagja, a Magyar Kultúra Lovagja.
Géza 1993-ban tanulta ki a fafaragó mesterséget, azonban nem foglalkozott vele sokat. 2014-es vesetranszplantációja után azonban újra a fához sodorta az élet, azóta pedig folyamatosan gyártja a remekműveket. Elmondása szerint azért kezdte újra, mert nem volt mit csinálni. A betegsége következtében lebénult a lába, így unaloműzésként kezdett el újra faragni. Legszívesebben faragókésekkel dolgozik, de használ vésőket is. Fát általában lombosat használt. Fenyőt nem igazán, mert az csak durva faragásokhoz alkalmas.
Betegsége miatt nem emelhet nehezet, de az egyesületükben vannak, akik székelykapukat is készítenek, de asztalt és székeket is rendszeresen csinálnak. Géza portfóliója is sokszínű, kértek már tőle varázspálcától kezdve portrét is. Két hetébe került, hogy elkészítse első portréját, amit A4-es méretben már egy hét alatt meg tud csinálni, ha napi nyolc óra munkával számolunk. Házukat is egy Széchenyi portré díszíti. Emellett készített már faliórákat, fésűket, kulcstartókat, jelenleg pedig egy falidíszen dolgozik. Elmondása szerint „az ember sok mindent szerethet csinálni, de az idő az, ami megmondja, lehetséges-e.”
A kisvarsányi Tájház is az ő nevéhez köthető, ami Tiba Péter polgármester támogatásával jöhetett létre. A ház udvarán több szekér, galambdúc és restaurált állatólak is vannak. A Tájházon belül rengeteg felújított és helyrehozott dolog van, amik több tíz, esetenként százévesek. Ilyen például az 1905-ös szövőszék is, melyet Géza mentett meg az idő vasfogaitól. A restaurálás több hónapot is igénybe vehet, ha csak felújításról van szó, akkor az egy gyorsabb folyamat.
Géza a jövőben szeretne tanítani is, melyhez már minden eszköze meg van. A hely is adott, viszont a háború miatt egyelőre nem indulhatott el a projekt. Ha sikerül elindítani a tanítást, bárkit szívesen lát, már akár 8 éves kortól is, hiszen már egy ennyi idős gyermek is biztonsággal tudja kezelni a vésőt.
Támogatóink:
Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Petőfi Kulturális Ügynökség
